Események ezzel a szoborral
2026. november
Leírás
A szobor egy klasszikus, XX. század eleji mélytengeri nehézbúvárt ábrázol, aki jellegzetes, kerek ablakos rézsisakot és vaskos öltözetet visel. A figura kissé roskadt, fáradt tartással térdel a piros fémszerkezeten, mintha most fejezte volna be a kimerítő dunai merülést. Két kezével egy hatalmas, mívesen megmunkált kulcsot szorít magához, amely méretét tekintve szinte nagyobb, mint maga a törékeny búvárfigura. A bronz felülete az évek során patinássá vált, ami még inkább felerősíti a régmúlt időkből idetévedt időkapszula-hatást.
Történet
A szobor mögött álló narratíva a New York Kávéház 1894-es megnyitójáig nyúlik vissza. A pesti flaszter elterjedt szóbeszéde szerint az ünnepségen megjelent a kor neves író- és művészvilága, élükön a fiatal Molnár Ferenccel. A társaság tagjait annyira megbabonázta a palota pompája és a hömpölygő szellemi pezsgés, hogy képtelenek voltak elfogadni a záróra gondolatát. Hogy a kávéház örökké nyitva maradjon, a legenda szerint megkaparintották a főkulcsot, és egy elegáns mozdulattal a Dunába hajították. Kolodko miniatűr búvárja ezt a fikciót folytatja: a nehéz rézsisakos alak épp most lép elő a képzeletbeli hullámokból, kezében a diadalmasan visszaszerzett, túlméretezett kulccsal.
Érdekességek
- • Időutazó csínytevők: Bár a történet gyönyörű, a rideg kronológia némileg árnyalja a képet: a kávéház nyitásakor Molnár Ferenc még csupán 16 éves diák volt, így aligha vezethetett volna kulcsrabló bohém akciót.
- • A mítosz valósággá válik: 2014-ben, a kávéház 120. évfordulóján az üzemeltetők elhatározták, hogy valóra váltják a mesét: egy ünnepélyes gesztussal valóban a Dunába dobták a hely jelképes kulcsát.
- • Városi szimbiózis: Kolodko előszeretettel használja a meglévő városi infrastruktúrát a művei talpazataként; ez a búvár az egyik legszebb példája annak, hogyan válik egy hétköznapi tűzcsap a művészet szerves részévé.