Leírás
A Hold utcában megbúvó miniszobor egy apró holdjárót ábrázol, amely méretével és egyszerű megjelenésével szinte beleolvad a belvárosi környezetbe. A kis jármű azonban jóval többet jelképez egy űrkutatási eszköznél: a magyar mérnöki találékonyságot, a tudományos kíváncsiságot és az emberi felfedezővágyat is megidézi. A helyszín szintén része az alkotás üzenetének. A Hold utca neve, a közelben megjelenő holdmotívum és Kolodko Mihály személyes kötődése együtt teszik teljessé a koncepciót. A szobor így nemcsak egy tudományos emlék, hanem egy apró városi rejtvény is, amelynek megfejtéséhez érdemes egy pillanatra megállni.
Történet
Pavlics Ferenc – aki kerekeket adott a holdjárónak Amikor az Apollo–15 űrhajósai 1971-ben először gurultak végig a Hold felszínén, egy magyar mérnök munkája is ott volt velük. Pavlics Ferenc az Egyesült Államokban dolgozott a holdjáró fejlesztésén, és kulcsszerepet vállalt a különleges kerekek megalkotásában. Ezeket kifejezetten a holdi terephez tervezték, így az űrhajósok jóval nagyobb területet járhattak be, és több tudományos vizsgálatot végezhettek el. A fejlesztés nem csupán egyetlen küldetésben bizonyított: az Apollo–16 és az Apollo–17 holdjárói is ilyen kerekeket használtak. Pavlics munkáját 1971-ben NASA-díjjal ismerték el. Bay Zoltán – amikor a Hold visszaszólt Egy másik magyar tudós, Bay Zoltán egészen más úton került közel a Holdhoz. Fizikusként 1946. február 6-án, a háború utáni Magyarország nehéz körülményei között vezetett olyan kísérletet, amelynek során sikerült kimutatni a Holdról visszaverődő rádióhullámokat. A Tungsram kutatócsoportjának eredménye fontos mérföldkő volt a radarcsillagászat történetében. A visszhang alapján a kutatók a Föld és a Hold közötti távolságot is meg tudták határozni. Az emberiség ekkor már nem csupán megfigyelte égi kísérőjét: rádiójeleket küldött felé, majd érzékelte a visszaérkező választ. Két tudós, két különböző korszak és két eltérő teljesítmény – mégis mindkettő azt bizonyítja, hogy a magyar tudomány a Föld határain túl is nyomot hagyott.
Érdekességek
- A holdjáró három küldetésen is járt. Pavlics Ferenc kerékfejlesztését az Apollo–15, az Apollo–16 és az Apollo–17 programban is használták. A járművek a küldetések után a Holdon maradtak.
- Bay Zoltán kísérlete nehéz időkben született. A Holdról visszaverődő rádióhullámok észlelése alig egy évvel Budapest ostroma után sikerült. Az Egyesült Államokban hasonló kísérletet valamivel korábban végeztek el, de a magyar kutatócsoport teljesítménye így is jelentős tudományos eredmény volt.
- Kolodko Mihályt személyes emlékek is kötik a helyszínhez. Első budapesti otthonukat éppen a Hold utcában bérelték, így a szobor helyszíne számára külön jelentéssel is bír.
